NETFIT mérés kiértékelése

A Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) a magyar köznevelési rendszer kötelező és egységes fittség mérési módszere a 2014/15. tanévtől kezdődően. A 2015/16. tanévben befejeződött a mindennapos testnevelés felmenő rendszerű bevezetése, ami azt jelenti, hogy annak minden iskolafokon és minden évfolyamon meg kell valósulnia. A 2. tanévi mérések 2016. január 9. és június 1. között történtek meg. Ennek eredményeinek elemzése azonos módszertannal történt.

Az országos mérés eredményeiről a Magyar Diáksport Szövetség honlapján található NETFIT online adatkezelő rendszere megteremti a lehetőséget a mérések során keletkezett tanulói adatok feltöltésére és biztonságos, statisztikai célú kezelésére. Az egyéni és csoportos értékelőlapok előállítása segítségével a pedagógiai visszajelzés lehetőségének megteremtése minden tanuló, pedagógus, iskola, valamint szülő számára biztosított. Minden tanuló rendelkezik egyedi NETFIT azonosítóval, amely alapján az online felületen megtekintheti a saját teljesítmény méréseinek eredményét.

A NETFIT egészségközpontú fittségi tesztjei segítségével jellemezni tudjuk az egyén általános fizikai állapotát, konkrétabban testösszetételét, aerob és vázizomzat fittségét, valamint hajlékonyságát. A testrendszer az alábbi méréseket tartalmazza: testtömegindex (BMI), testzsírszázalék-mérés (TZS), 20 méteres állóképességi ingafutás (ÁIT), ütemezett hasizom teszt (ÜHT), törzsemelés teszt (TET), kézi szorítóerő mérése (KSZ) ütemezett fekvőtámasz teszt (ÜFT), helyből távolugrás teszt (HTU) és hajlékonysági teszt (HT). A tesztek felmérését – jogszabály alapján – az érintett osztályok testnevelést tanító pedagógusa végezte iskolai körülmények között, a testnevelés órák keretein belül. A mérési adatokat a NETFIT informatikai rendszerébe töltötték fel az Oktatási Hivatal MAZON rendszeréből generált mérési azonosítók segítségével.

Eredmények

Az egészségzónát elérő tanulók relatív gyakorisága jelentős variabilitást mutat nemenként, évfolyamonként és tesztenként egyaránt.

 

Testösszetétel és tápláltsági profil:

BMI 82 – 50 % (fiúk)               76 – 33 % (lányok)

TZS 88 – 82 % (fiúk)               89 – 76 % (lányok)

Aerob fittségi (állóképességi) profil:

ÁIT 70 – 18 % (fiúk)                75 – 30 % (lányok)

 

Vázizomzat fittségi profil:

ÜHT 83 – 36 % (fiúk)              86 – 40 % (lányok)

TET 86 – 75 % (fiúk)               100 – 67 % (lányok)

KSZ 91 – 60 % (fiúk)               100 – 62 % (lányok)

ÜFT 100 – 82 % (fiúk)             100 % (lányok)

HTU 90 – 50 % (fiúk)              100 – 50 % (lányok)

 

Hajlékonysági profil:

75 – 45 % (fiúk)                      86 – 50 % (lányok)

 

A teljes mintát figyelembe véve megállapíthatjuk, hogy a legkedvezőbb egészségzóna-arányok az ütemezett fekvőtámasz tesztben (91%) és a kézi szorítóerő mérésében (80%) láthatók, míg a legkedvezőtlenebbek az ütemezett hasizomtesztben (61 %) és az állóképességi ingafutás tesztben (46,5 %) találhatók. A zónaösszesített eredmények szerint tanulóink 71 % érte el az egészségzónát. A legalább hét tesztben az egészségzónában teljesítők aránya a fiúknál 59 %, a lányok esetében pedig 65 % volt. A megyei és országos szintű eredmények szerint, a gazdaságilag legfejlettebbnek tekinthető közép-magyarországi régióban tanuló iskolások tekinthetők a legfittebbeknek.

A 2016/17. tanév során a legkritikusabbnak ítélt 20 méteres ingafutás teszteredményekben kedvező irányú változás tapasztalható. (Mindannak ellenére, hogy a 14 éves fiúk és a 13 éves lányok esetében csökkent a teljesítés.) Összességében mindkét nembeliek nagyobb arányban érték el az egészséghez szükséges minimum fittségi értékeket az előző tanévhez képest. Az aerob fittségi állapot fejlesztésének továbbra is fokozott figyelmet kell kapnia a jövőbeli testnevelés órák hosszú távú tervezésekor. További hangsúlyos fejlesztési feladat a gerinc és törzs stabilitását biztosító izmok rendszeres, célzott erősítése és nyújtása a gerincvédelmi szempontok figyelembevételével.

Azon tanulók számára, akik elmaradnak a NETFIT egészség-sztenderdjeinek határértékeitől, tervezett fejlesztés, segítségnyújtás szükséges. Iskolai szinten, pedig ha szükséges a teljes egészségfejlesztési program kerüljön módosításra. A jövőben javasolt lenne egy olyan adatbázis kialakítása, amely a tanulók fittségi állapotának, eredményeinek elemzését, összehasonlítását teszi lehetővé a korábbi tanévekben mért eredményekkel.